Településtörténet

A település neve puszta személynévből keletkezett, magyar névadással. Az alapjául szolgáló személynév talán a latin Sambucus, azaz bodza növénynévvel függ össze. Etimológiailag azonos a Pest megye dunántúli részén fekvő Zsámbékkal.
 

Zsámbok már az őskorban is lakott hely. A település határában több helyen is találtak régészeti emlékeket. A Kerekhalom bronzkori, erődített földvár volt. Az ezt követő korok emléke is megtalálható a határban. Huszonöt lelőhelyet ismernek a régészek, melyeken vaskori, római kori (szarmaták) népvándorlás kori népek emlékanyagát hozták a felszínre.
 

Oklevélben először 1259-ben fordult elő Zsámboki (de Sambuk) Kozma fia, Kozma királynői étekfogómester. Zsámbok falu első okleveles említése (családnévben) valószínűleg 1318-ból való, amikor a Zsámboky-család tagjai, mint billei nemesek Gyömrő birtokán osztozkodtak egymással. Magát a falut 1380-ban említik először oklevélben, mégpedig egy rokoni osztozkodással kapcsolatban- Rövid ideig a Kókai, majd a Tétényi család a birtokos, aztán Zsigmond - több más birtokkal együtt - Zsámbokot 1424-ben feleségének, Borbála királynőnek adományozta. A XV. Század második felében a Tárnoki család a birtokos. Rövid ideig a Rozgonyiaké, majd a Báthory dominium része.
 

A török hódítás idején csak a 15 éves és az 1686. évi felszabadító háborúk idején futott szét a lakossága, egyébként végig lakott hely. A XVI. Század második felében különösen népesnek mondható.
 

A falu a XVII. Századtól a Beniczky család és leszármazóinak birtokában volt, és maradt egészen 1944-ig. A tipikusan jobbágy-, majd parasztfalu lakosságának a kezén a település határának csak a fele volt, így aztán már a XX. Század elejétől a szaporodó népesség számára, egyre nyomasztóbbá váltak a megélhetési viszonyok. Már ekkor sokan kénytelenek voltak a falun kívül megélhetést biztosító munkát keresni.
 

1973-ban a termelőszövetkezetet egyesítették a valkói és vácszentlászlói mezőgazdasági szövetkezettel. Ezt követően egyre intenzívebben kezdtek a zsámbokiak foglalkozni a fóliás zöldségtermesztéssel, amely jelentős jövedelemhez juttatta a szorgalmas falubelieket.
 

A termelőszövetkezetek egyesítésével egyidőben a települések közigazgatását is egymásba kapcsolták. Közös tanácsot hoztak létre központi utasításra Valkó, Vácszentlászló és Zsámbok összevonásával, valkói székhellyel. Az intézkedés (az ezt megelőző termelőszövetkezeti összevonással együtt) negatív hatással volt a község fejlődésére. A település népességmegtartó ereje csökkent. Zsámbok a közelmúltbeli történelmének fontos eseménye az 1986-os helyi népszavazás. Az Elnöki Tanács által kiírt népszavazás célja: a község közigazgatási önállóságának eldöntése volt. A helyi államigazgatási kérdésben meghozott népszavazások közül a zsámboki volt az első.