Zsámbok
A birtokvédelemről általában
A birtokvédelem eszközei
A jogos önhatalom
Birtokvédelem jegyzői úton
Jegyzői út: jogorvoslat és a határozat végrehajtása
Birtokvédelem bírói úton: a birtokper
A birtokvédelemről általában
A birtokviszony mint jogviszony alapján az, aki birtokosnak minősül, mindenki mástól - tehát akár a birtokolt dolog tulajdonosától is - követelheti, hogy tartózkodjék a birtokállapot önhatalmú megzavarásától. A birtoknak tehát elsősorban védelmi funkciója van.
Birtokos az, aki a dolgot sajátjaként vagy a dolog időleges birtokára jogosító jogviszony alapján hatalmában tartja.
Olyan birtokos mellett, aki a dolog időleges birtokára jogosító jogviszony alapján tényleges hatalmában tartja a dolgot (albirtokos), birtokosnak kell tekinteni azt is, akitől a tényleges hatalmat gyakorló a birtokát származtatja (főbirtokos).
Birtokos az is, akitől a dolog jogalap nélkül időlegesen más személy tényleges hatalmába került.
A dolog birtokát megszerzi, akinek a dolog tényleges hatalmába jut.
Ha a birtokost birtoklásában, azaz a dolog feletti hatalom békés gyakorlásában zavarják, vagy a dolog birtokától jogalap nélkül megfosztják, birtokvédelem illeti meg. A birtoklást zavaró vagy ellehetetlenítő magatartást tilos önhatalomnak nevezzük .
A birtokviszony abszolút szerkezetéből következően a birtokvédelem a birtokost mindenkivel szemben megilleti, kivéve azt a személyt, akitől ő maga a birtokot tilos önhatalommal szerezte meg.
Az albirtokos jogcíme szerint részesül birtokvédelemben a főbirtokossal szemben. Közös birtok esetén a birtokvédelem mindegyik birtokost önállóan megilleti, és bármelyik birtokos követelheti a dolog közös birtokba bocsátását. A közös birtokosok egymással szemben a jogcímük szerint jogosultak birtokvédelemre.
A birtokvédelem eszközei
A Polgári Törvénykönyv a birtokvédelem háromféle eszközét ismeri: birtokvédelem önhatalommal, jegyzői úton és bírói úton.
Birtokháborításnak nevezzük azt, ha valaki a birtokost birtokától jogalap nélkül megfosztja, vagy a dolog birtoklásában zavarja.
A bírói gyakorlat szerint fizikai behatás nélkül is megállapítható a birtokháborítás, ha a magatartás zavarja a birtokost a birtoklásban (EBH2001. 519.).
A jogos önhatalom
A legegyszerűbb (és legősibb) birtokvédelem a jogos önhatalom. A jogrend általában tiltja az önbíráskodást és elvárja, hogy a személyek jogaikat törvényes (a polgári jogban: bírói) úton érvényesítsék. Ez alól kivétel a tulajdon és a birtok önhatalommal való megvédése.
A tilos önhatalom ellen a birtokos - a birtok megvédéséhez szükséges mértékben - önhatalommal is elháríthatja . A birtok ellen irányuló "támadás" fogalma szűkebb, mint a birtokháborításé, csak a birtokot közvetlenül fenyegető magatartás értendő alatta. Az "elhárítás" adott esetben erőszak alkalmazását is jelentheti, de csak arányos, a birtok megvédéséhez szükséges mértékben.
Az önhatalom a már elveszett birtok visszaszerzésére, és a dolog feletti hatalmat közvetlenül fenyegető támadás elhárítására is irányulhat. Az elveszett birtok visszaszerzése érdekében önhatalmúlag csak akkor lehet fellépni, ha más birtokvédelmi eszközök igénybevételével járó időveszteség a birtokvédelmet meghiúsítaná.
Birtokvédelem jegyzői úton
Az állami (közhatalmi) eszközökkel való birtokvédelem első útja a jegyzői út, ami a bírói utat nemcsak időben, hanem jogilag is megelőzi. Főszabály szerint birtokháborítás esetén először ezt az utat lehet igénybe venni. A jegyzői út a birtoklás tényén alapuló egyszerűbb, gyorsabb birtokvédelem (hagyományos elnevezéssel: posszesszórius birtokvédelem).
A birtokos egy éven belül a jegyzőtől is kérheti az eredeti birtokállapot helyreállítását vagy a zavarás megszüntetését.
A jegyző eljárására a Polgári Törvénykönyv és az annak hatálybalépésről és végrehajtásáról szóló törvényerejű rendelet mellett a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény egyes rendelkezései is alkalmazandók.
A birtokvédelmi kérelmet annál a jegyzőnél lehet írásban vagy szóban előterjeszteni, amelynek illetékességi területén a birtoksértő magatartás megvalósul. A szóban előterjesztett kérelmet írásba kell foglalni.
A kérelem tartalmazza
- a birtokvédelmet kérő nevét, lakcímét vagy székhelyét, továbbá aláírását vagy elektronikus formában benyújtott kérelem esetén annak az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény szerinti hitelesítését,
- annak a félnek a nevét, továbbá lakcímét vagy székhelyét, akivel szemben a birtokvédelmet kérik (a továbbiakban: ellenérdekű fél),
- a birtokvédelmi eljárás megindításának alapjául szolgáló tényállás ismertetését - ideértve a cselekmény leírását -, a birtokvitával érintett dolog megjelölését,
- a jegyző illetékességét megalapozó tények megjelölését, a birtoksértő magatartás elkövetésének helyére történő utalást,
- a birtoksértés időpontjára történő utalást,
- a jegyző döntésére irányuló kifejezett kérelmet.
A kérelem előterjesztésével egyidejűleg a birtokvédelmet kérő benyújtja a kérelemben foglaltak igazolására szolgáló bizonyítékokat, és képviselő eljárása esetén csatolja a meghatalmazást.
A jegyző a tényállás tisztázásához szükséges bizonyítékokat az eljárási határidő lejártát megelőző ötödik napig fogadja be, ezt követően a bizonyítási eljárást befejezi, és a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján meghozza a határozatát.
Egyszerűbb esetekben ez az eljárás tehermentesíti a bíróságokat, de a felek érdeke is a helyben történő, gyors ügyintézés. A jegyző határozatával helyreállítja az eredeti birtokállapotot és a birtoksértőt e magatartásától eltiltja, kivéve, ha nyilvánvaló, hogy a birtokos nem volt jogosult a birtoklásra vagy birtoklásának megzavarását tűrni volt köteles. A jegyző - kérelemre - jogosult a hasznok, a károk és a költségek kérdésében is határozni.
A jegyző a kérelmet határozattal elutasítja, ha
- a kérelemben foglaltakat a megismert bizonyítékok alapján nem találta megalapozottnak,
- megállapítja hatáskörének vagy illetékességének hiányát,
- valamely fél halála vagy a jogi személy jogutód nélküli megszűnése következtében az eljárás okafogyottá vált,
- a birtokvédelmet kérő a kérelem valamely tartalmi elemére vonatkozóan nem nyilatkozott,
- a birtokvédelmet kérő az illetékfizetési kötelezettségének - az illetékekről szóló törvény szerinti felhívásban foglaltaknak megfelelően - nem tett eleget,
- a kérelmet nem az arra jogosult terjesztette elő,
- ha a birtokvédelmet kérő ugyanazon birtoksértő magatartásra vonatkozóan változatlan tényállás és jogi szabályozás mellett kéri az eredeti birtokállapot helyreállítását vagy a zavarás megszüntetését, amely tekintetében jegyző a kérelmet érdemben már elbírálta, kivéve, ha az ügyre vonatkozóan új tény vagy új bizonyíték merül fel.
Jegyzői út: jogorvoslat és a határozat végrehajtása
A jegyző határozata ellen közigazgatási úton jogorvoslatnak helye nincs.
Az a fél, aki a jegyző birtokvédelem kérdésében hozott határozatát sérelmesnek tartja, a határozat kézbesítésétől számított tizenöt napon belül a bíróságtól a másik féllel szemben indított perben kérheti a határozat megváltoztatását.
A jegyzőnek a birtoklás kérdésében hozott határozatát a meghozatalától számított három napon belül végre kell hajtani. A keresetindításnak a jegyző által hozott határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya, kivéve, ha a jegyző a hasznok, károk és költségek kérdésében is határozatot hozott, és az érdekelt fél ebben a kérdésben vagy a birtoklás kérdésében pert indított.
A birtoklás kérdésében hozott határozata végrehajtásáról a jegyző gondoskodik.
A bíróság elrendelheti a birtoklás kérdésében a jegyző által hozott határozat végrehajtásának felfüggesztését, ha a rendelkezésre álló adatok alapján a határozat megváltoztatása várható.
Birtokvédelem bírói úton: a birtokper
A birtokvédelem bírói útját rendes (hagyományosan: petitórius) birtokvédelemnek nevezzük. A bíróság nem az eredeti birtokállapot tényei alapján, hanem a birtokláshoz való jogosultság alapján dönt, döntése ilyen értelemben - szemben a jegyző határozatával - véglegesen lezárja a birtokvitát. A békés birtoklásban megzavart fél jogosultságát vélelmezni kell.
A birtokvita három esetben kerülhet a bíróság elé:
- ha a jegyző határozatát - akár a birtoklás, akár a hasznok, károk, költségek kérdésében, vagy mindkét vonatkozásban - sérelmesnek tartó fél a határozat megváltoztatását kéri;
- ha a birtokos az eredeti birtokállapot helyreállítását vagy a zavarás megszüntetését egy év eltelte után közvetlenül a bíróságtól kéri;
- ha az ügyben a birtokláshoz való jogosultság is vitás, és a birtokos ezért közvetlenül a bírósághoz fordul (ez utóbbihoz lásd: EBH2010. 2220.)
Az ítélkezési gyakorlat szerint birtokperek leggyakrabban a szomszédjogi vitákban (szükségtelen zavarások, pl. zaj, fény, bűz, rezonancia stb. esetén), a tulajdonostársak belső viszonyában, a bérbeadó és bérlő vagy a tulajdonos és egy korlátolt dologi jog jogosultja között fordulnak elő.
A perre a birtokvédelmi határozatot hozó jegyző székhelye szerinti bíróság illetékes.