Zsámbok
A hagyatéki eljárás jogszabályban pontosan meghatározott és körülírt nemperes eljárás, amely az örökhagyó halálának bekövetkeztével rendezi a hagyaték sorsát úgy, hogy megállapítja az öröklési rendet. A hagyatéki eljárást - egyes meghatározott eljárási cselekmények kivételével - a közjegyző folytatja le, eljárása az első fokú bíróság eljárásával azonos hatályú.
A hagyatéki leltár
A hagyaték leltározása során az örökhagyó és a hagyatéki eljárásban érdekeltek jogszabályban meghatározott adatainak, valamint a hagyatékba tartozó vagyonnak, továbbá az ezekkel kapcsolatos, jogszabályban meghatározott nyilatkozatoknak a beszerzése és rögzítése történik.
A hagyatéki eljárás a jegyzőnek az örökhagyó haláláról való értesülésével indul meg, ez az értesülés a következő módokon mehet végbe:
- a halottvizsgálati bizonyítvány alapján, ennek hiányában
- a holtnak nyilvánító vagy a halál tényét megállapító végzés alapján, vagy
- olyan személynek a bejelentése alapján, akinek a hagyatéki eljárás megindításához jogi érdeke fűződik.
A jegyző az eljárás megindulását követő nyolc napon belül kezdi meg a hagyaték leltározását.
A leltározást a közjegyző végzi abban az esetben, ha a leltár felvételének vagy kiegészítésének szükségessége a jegyző vagy a jegyző által megbízott ügyintéző eljárása után merült fel. Ebből a célból a közjegyző az illetékes jegyzőt is megkeresheti.
A leltározást akkor is a közjegyző végzi, ha a jegyző a hagyatéki eljárásról szóló 2010. évi XXXVIII. törvény 23. § (1) bekezdésében meghatározott határidőn belül a leltárt nem készíti el, és erről a közjegyző értesül.
A jegyző (és a közjegyző) illetékességét a hagyatéki eljárásban (és így a leltározás tekintetében is) a következők alapozzák meg:
- az örökhagyó utolsó belföldi lakóhelye, ennek hiányában
- az örökhagyó utolsó belföldi tartózkodási helye, ennek hiányában
- az örökhagyó belföldi elhalálozásának helye, ennek hiányában
- a hagyatéki vagyon fekvésének helye, ennek hiányában
- a Magyar Országos Közjegyzői Kamara - az öröklésben érdekelt hozzá benyújtott kérelme alapján történő - kijelölése.
Ha a vagyon fekvése szerint több jegyző illetékes, az lesz az illetékes, amelyik előtt az eljárást előbb megindították.
A hagyaték leltározását a következő esetekben kell elvégezni (a törvény öt esetkört határoz meg):
Ha a hagyatékban
- belföldön fekvő ingatlan van,
- belföldi cégjegyzékbe bejegyzett gazdasági társaságban, illetve szövetkezetben fennálló tagi (részvényesi) részesedés van,
- lajstromozott vagyontárgy van,
- a törvényben megállapított öröklési illetékmentes értéket meghaladó értékű ingó vagyon van, vagy
- a jegyző vagy a közjegyző rendelkezésére álló adatok alapján valószínű, hogy a bejelentett hagyatéki tartozások meghaladják a hagyaték értékét.
Ha az öröklésben érdekelt ezt kéri, továbbá ha más kötelező leltározás alá eső vagyontárgy nincs, a hagyatéki eljárás egyes meghatározott érdekeltjeinek kérelmére leltározni kell a kérelmező hagyatéki eljárásban való érdekeltségét megalapozó vagyontárgyat.
A hagyatékot leltározni kell akkor is, ha az örökösként érdekelt
1. öröklési érdeke veszélyeztetve van és
- méhmagzat,
- kiskorú,
- cselekvőképességet érintő gondnokság alatt álló kiskorú,
- cselekvőképességet érintő gondnokság alatt álló nagykorú,
- ismeretlen helyen lévő személy,
- ügyeinek vitelében akadályozott természetes személy, vagy
2. csak a Magyar Állam, valamint
3. az örökhagyó alapítvány-rendelése esetén.
A leltár elkészítésének határideje harminc nap, melyet a jegyző kötelező leltározás alá eső vagyontárgyról vagy a leltár felvételét kötelezővé tevő tényről, körülményről való tudomásszerzésének napjától kell számítani. A leltár elkészítését követő öt napon belül a jegyző a leltárt megküldi a közjegyzőnek, valamint a gyámhivatalnak is, ha az öröklésben érdekelt törvényes képviselő nélkül jár el, és a törvényben meghatározott személyi körbe tartozik.
A hagyatéki eljárásról szóló törvény külön szabályokat tartalmaz az olyan vagyontárgyak leltárba vétele tekintetében, melyek felett az örökhagyó tulajdonjogát valamilyen speciális körülmény érinti, például külön fel kell tüntetni a leltárban, ha az örökhagyó tulajdonjoga nyilvántartáson kívüli.
A leltárba felvett ingatlan értékének meghatározásánál az ingatlan fekvése szerint illetékes települési önkormányzat jegyzője által az illetékekről szóló törvény szerint kiállított adó- és értékbizonyítványban foglaltakat kell alapul venni, továbbá az öröklésben érdekeltek az érték tekintetében nyilatkozatot tehetnek.
Ha a hagyatéki eljárás során adat merül fel arra vonatkozóan, hogy a hagyatékba olyan vagyon, vagyonrész vagy vagyontárgy tartozhat, amely egy másik hagyatéki eljárásban még nem lett teljes hatállyal átadva, e vagyontárgyat fel kell venni a leltárba, és meg kell jelölni e körülmény mellett a másik hagyatéki eljárást lefolytató közjegyzőt is, e közjegyzők eljárásuk során kötelesek együttműködni.
A következő esetekben a leltározást a belföldi vagyon fekvésének helyén a szemlére vonatkozó szabályok szerint végzi el a jegyző:
- az öröklésben érdekelt méhmagzat, kiskorú, cselekvőképességet érintő gondnokság alatt álló, ismeretlen helyen levő vagy ügyeinek vitelében akadályozott személy öröklési érdeke veszélyeztetve van,
- örökösként csak a Magyar Állam érdekelt, vagy
- a jegyző vagy a közjegyző indokoltnak tartja, vagy
- helyszíni leltározást az örökösként érdekelt személy, a végrendeleti végrehajtó, a hagyatéki hitelező vagy a gyámhatóság kéri.
A helyszíni leltár felvételének helyéről és idejéről az ismert öröklésben érdekelteket értesíteni kell.
A szemle mellett meghallgatással is megállapítható a hagyatéki leltár tartalma, erről szintén értesíteni kell az előbbi érdekelteket azzal, hogy távolmaradásuk nem akadályozza a leltár felvételét.
A leltár elkészítéséhez kitöltendő nyomtatványról a hagyatéki eljárás egyes cselekményeiről szóló KIM rendelet rendelkezik.