Országos jégkármérséklő rendszer

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) 2024. április 15-én a hetedik védekezési szezonját kezdte meg az Országos Jégkármérséklő Rendszer (JÉGER) beüzemelésével, amely minden évben több milliárd forint kárt előz meg a mezőgazdaságban, emellett lakossági, ipari, állami létesítményeket, ingatlanokat és ingóságokat is véd. A jégkármérséklő rendszer minden év április 15-e és szeptember 30-a között működik. Magyarországon a jégkármérséklő rendszer 222 automata, illetve 764 emberi közreműködés által működtetett jégkármérséklő talajgenerátorból áll, így összesen 986 darabról van szó, amely földrajzi eloszlásban nagyjából 10 kilométerenként egy-egy ilyen berendezést jelent.

A generátorok működésük közben acetonos ezűed-jodid hatóanyagot párologtatnak, amely a meleg levegő feláramlásával a légkörbe jut, és ott gátolja meg a nagyobb jégszemek kialakulását. A jégeső átlagosan -10°C, vagy annál alacsonyabb hőmérsékleten jön létre a magasban, innen aztán nagy sebességgel lehullik, kárt téve a terményekben, tetőkben, autókban, épületekben. Az ezüst-jodid, ami a generátorokból párolog egy mesterséges jégképző mag. Felhőbe érkezve megköti az ott található csapadék egy részét, így a jégszemcsék sokkal nagyobb számban alakulnak ki, mint normál jégképződés esetén, ez pedig azt eredményezik, hogy a jégszemek sokkal nagyobb számban, de kisebbek méretben képződnek, mint a természetes folyamatok során. A lehulló jégdarabok ezért a levegőben, földet érés közben könnyebben elolvadhatnak, de ha nem, akkor is sokkal kisebb kárt okoznak a növényekben a kisebb méretük miatt. A jégesők előfordulásának valószínűsége nem zárható ki teljesen, azt viszont garantálni lehet, hogy a lehulló jégszemcsék mérete kisebb lesz annál, mint amelyek a rendszer használata nélkül hullanának le.

A levegőbe kibocsátott acetonos ezüst-jodid a felhasználást követően a csapadékkal együtt a talajba jut, majd ott lebomlik. Az ezüst-jodidot a gyógyászatban és az ivóvíztisztítás során is alkalmazzák. A hatóanyagnak nincsen semmilyen káros hatása az emberre, állatra, növényzetre, valamint a generátor működtetése nem jár hang és fényhatással.

Tudományosan igazolt, hogy a jégkár-mérséklő rendszernek nincs hatása a csapadék mennyiségére, csak a kialakuló jégszemcsék méretét tudja befolyásolni. A rendkívüli szárazságok a globális időjárási körülményeknek köszönhető. A rendkívüli csapadékhiány nem csak nálunk, hanem Európa számos más országában is gondot okoz, ahol nem működik jégkár-enyhítés. A Jégkár-mérséklő rendszerrel a NAK számításai szerint több tízmilliárd forintos kár előzhető meg. A rendszer évről évre bizonyítja létjogosultságát: a gazdálkodók 2023-ban csak 30 678 hektárra jelentettek be jégkárt, míg 2017-ben, az utolsó évben, amikor még nem működött az országos rendszer, jóval több mint kétszer ekkora területre, 72 ezer hektárra. A rendszer továbbá a gazdálkodókon kívül Magyarország teljes lakosságának számára is kézzel fogható előnyöket hoz: megvédi a lakóházakat, gépkocsikat és a házi kiskertek növényeit is.

Zsámbok, 2024. július 23.

Szalontai Zoltán

Mezőgazdasági Termelő és Értékesítő Szövetkezet

Elnöke