Település arculati kézikönyv és rendelet

Zsámbok Község Önkormányzata Képviselő-testületének

3/2018 (II.02.) önkormányzati rendelete

a településkép védelméről

A HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATBÓL ÁTEMELT KÖVETELMÉNYEK

Zsámbok Önkormányzata Képviselő-testülete a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12. § (2) bekezdés a)-h) pontjaiban kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

I. FEJEZET

BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK

1. §

1. E rendelet célja a Zsámbok sajátos településképének társadalmi bevonás és konszenzus által történő védelme és alakítása, az építészeti és egyéb zöldfelületi örökségének védelme
   
   1. a helyi építészeti örökség területi és egyedi védelem (a továbbiakban: helyi védelem) meghatározásával, a védetté nyilvánítás a védelem megszüntetés szabályozásával;
   2. településképi szempontból meghatározó területek meghatározásával;
   3. településképi követelmények meghatározásával
   4. településkép-érvényesítési eszközök szabályozásával,
   5. településképi önkormányzati támogatási és ösztönző rendszer alkalmazásával.
       
2. A helyi védelem célja Zsámbok településképe és történelme szempontjából meghatározó építészeti örökség kiemelkedő értékű elemeinek védelme, a jellegzetes karakterének a jövő nemzedékek számára történő megóvása. A helyi védelem alatt álló építészeti örökség a nemzeti közös kulturális kincs része, ezért fenntartása, védelmével összhangban lévő használata és bemutatása közérdek.
3. A településképi szempontból meghatározó területek meghatározásának célja Zsámbok egyedi karakterjegyeket hordozó területeinek egyedi településképi szabályozása.

2. §

E rendelet hatálya Zsámbok teljes közigazgatási területére terjed ki.

3.§

E rendelet alkalmazásában:

1. Áttört kerítés: a kerítés lábazat nélküli függőleges síkjának merőleges átláthatósága

II. FEJEZET

A HELYI VÉDELEM

1. A helyi védelem feladata, általános szabályai

4. §

1. A helyi védelem feladata
   
   1. az oltalmat igénylő építészeti, örökség számbavétele és meghatározása, védetté nyilvánítása, nyilvántartása, dokumentálása, megőrzése, megőriztetése és a lakossággal történő megismertetése;
   2. a helyi védelem alatt álló építészeti örökség károsodásának megelőzése, elhárítása, illetve a bekövetkezett károsodás csökkentésének vagy megszüntetésének elősegítése.
       
2. A helyi védelem hatálya nem terjed ki az országos védelem alatt álló értékekre, valamint a természetvédelemről szóló jogszabályok rendelkezései alapján védelem alá helyezett értékekre.

2. Védetté nyilvánítás, védettség megszűntetése

5.§

1. A helyi védelem alá helyezés, illetve annak megszüntetése kezdeményezhető
   
   1. hivatalból, vagy
   2. természetes és jogi személy által írásban Zsámbok Önkormányzatának Polgármesterénél.
2. A védelem alá helyezésre vonatkozó (1) bekezdés b) pont szerinti kezdeményezésnek tartalmaznia kell:

1. a kezdeményező nevét;
2. a védendő érték megnevezését, szükség esetén körülhatárolását;
3. a pontos hely megjelölését (utca, házszám, helyrajzi szám, épület, építményrész, egyéb elem, telek, telekrész);
4. a védelemmel kapcsolatos javaslat rövid indokolását és az erre vonatkozó dokumentumok megjelölését, vagy leírását,
5. a kezdeményezés indokolását.

3. A védelem megszüntetésére vonatkozó (1) bekezdés b) pont szerinti kezdeményezésnek tartalmaznia kell:

1. a kezdeményező nevét/megnevezését;
2. a védett érték megnevezését, szükség esetén körülhatárolását;
3. a pontos hely megjelölését (utca, házszám, helyrajzi szám, épület, építményrész, egyéb elem, telek, telekrész);
4. a védelem megszüntetésével kapcsolatos javaslat rövid indokolását és az erre vonatkozó dokumentumok megjelölését, vagy leírását a jelenlegi állapotot bemutató fotókat,
5. a kezdeményezés indokolását.

4. A kezdeményezésben érintett építészeti örökségről, amennyiben az nem áll rendelkezésre értékvizsgálatot kell készíttetni.
5. A védelem alá helyezés és a védelem megszüntetésének szakmai előkészítését a főépítész végzi.
6. A helyi védelem alá helyezésről, illetve a védelem megszüntetéséről értesíteni kell az érintett ingatlan tulajdonosát és a kezdeményezőt.

3. Nyilvántartási szabályok

6. §

1. A helyi védett értékekről Zsámbok Önkormányzata nyilvántartást vezet. A nyilvántartás nyilvános, abba bárki betekinthet.
2. A Nyilvántartás tartalmazza a védett értékre

1. a megnevezést, védelmi nyilvántartási számot,
2. a védelem típusát,
3. a területhatárát (utca, tér, közterület, vagy telek helyrajzi száma),
4. a védelem rövid indokolását,
5. a védelem elrendelésére vonatkozó képviselőtestületi előterjesztést és a döntés másolatát,
6. a lehatárolást bemutató térképmásolatot,
7. a tulajdonos, kezelő, használó nevét, címét,
8. a védett értéket érintő beavatkozások, hatósági intézkedések jegyzékét (iktatószámát).

3. A nyilvántartás vezetéséről a polgármester gondoskodik.

7. §

A helyi egyedi védelem alá helyezés vagy a védettség megszüntetésének megállapítását követően az önkormányzat jegyzője az ingatlanügyi hatóságnál kezdeményezi a védelem jogi jellegként való feljegyzését vagy törlését, a magasabb szintű jogszabályokban rögzítettek szerint.

4. A helyi védelem alatt álló érték megjelölése

8. §

1. A védett értéket az önkormányzat az e célra rendszeresített egységes táblával jelöli meg.

A tábla elhelyezéséről, karbantartásáról, pótlásáról - előzetes értesítés mellett – az Önkormányzat gondoskodik. A tulajdonos és a használó a tábla elhelyezését és fenntartását tűrni köteles

5. A helyi védelemhez kapcsolódó kötelezettségek

9. §

0. 1. A helyi egyedi védelem alatt álló
1. építészeti örökség elemeinek veszélyeztetése, megrongálása, megsemmisítése tilos;
2. építészeti örökséget a tulajdonos köteles jól karbantartani, állapotát megóvni, a használata nem veszélyeztetheti az adott építészeti örökség fennmaradását.
    
   2. A helyi védelem alatt álló elemet nem veszélyeztetheti, településképi vagy műszaki szempontból károsan nem befolyásolhatja az adott építészeti örökségen vagy közvetlen környezetében végzett építési tevékenység, területhasználat.
   3. A helyi védelem nem zárja ki az érintett építészeti örökség korszerűsítését, átalakítását, bővítését vagy részleges bontását amennyiben a védett elemei – a jelen rendeletben foglalt követelményekkel összhangban - nem változnak meg.
   4. A helyi egyedi védelem alatt álló építmény, építményrész, egyéb elem - az (5) bekezdésben meghatározottak kivételével - nem bontható el.
   5. A helyi egyedi védelem alatt álló építmény részlegesen elbontható, amennyiben

1. a bontani kívánt építményrész – az értékvizsgálat alapján - építészeti értéket nem hordoz,
2. a bontás az építmény rendeltetésszerű használata érdekében történik, és a védelem alá helyezést megalapozó érték nem sérül.

1. 6. A helyi területi védelem alatt álló területen a helyi egyedi védelem alatt nem álló építmény elbontható.

III. FEJEZET

A TELEPÜLÉSKÉPI SZEMPONTBÓL MEGHATÁROZÓ TERÜLETEK

6. A településképi szempontból meghatározó területek meghatározása

10. §

1. A településképi szempontból meghatározó területek lehatárolását a 1. melléklet tartalmazza rajzban.
2. Zsámbok településképi szempontból meghatározó területeinek elnevezése a 1. melléklettel összhangban az alábbi:
   
   1. falusias lakóterület,
   2. településközpont terület
   3. kereskedelmi, szolgáltató terület,
   4. települési zöldfelületek
   5. mezőgazdasági terület
   6. vízgazdálkodási terület

IV. FEJEZET

A TELEPÜLÉSKÉPI KÖVETELMÉNYEK

7. A településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó településképi követelmények

11. § A településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó egyedi építészeti követelményeket a 14. -15. § ok tartalmazzák.

1. A tetőzet anyaghasználatára vonatkozó követelmények a magastetős épületek tetőhéjalásnál az alábbiakban felsorolt anyagok a megengedettek:

1. hagyományos cserép,
2. betoncserép,
3. bitumenes zsindely,
4. fémlemezfedés (horganyzott natúr, csak szürke, zöld, barna színekkel,)
5. zöldtető.

2. A tetőzet színhasználata során nem alkalmazható egyszerre több színárnyalattal rendelkező tetőfedés, kék, fekete és rikítószín.

3. A homlokzat anyaghasználatára során

1. a következőkben felsorolt színek a megengedettek:

aa) a fehér, a tört-fehér szín, a halvány és ezek árnyalatai,

ab) a földszínek, pasztellszínek,

2. nem alkalmazható

ba) a fekete,

bb) a rikító

bc) a kék, a lila,az élénk piros és árnyalatai

és ezen színek hatását keltő színek.

4. A homlokzat részleges felújítása során eltérő vakolatszínezés nem alkalmazható.

5. Természeti területen épületeket, építményeket, nyomvonalas létesítményeket és berendezéseket, azok elhelyezését, méretét, formáját és funkcióját, a természeti értékek megóvása mellett a táj jellegéhez is igazodva lehet kialakítani, a településképi arculati kézikönyvben foglalt iránymutatások figyelembevételével.

12. §

Lapostető az intézményi, kereskedelmi, ipari és egyéb gazdásági rendeltetésű épületeken létesíthető.

8. Sajátos építmények elhelyezésére, egyéb műszaki berendezések és kerítésekkel kapcsolatos követelmények

13. §

1. A település közigazgatási területén antenna és egyéb gépészeti berendezés elhelyezése az utcai homlokzaton tilos. Antenna nem helyezhető el:

a) helyi védelem alatt álló területen,

b) helyi védelem alatt álló épületen, építményen.

2. Tilos épületre szerelt antennatartó szerkezetet településképet zavaró módon elhelyezni.

3. [1]

4. A teljes település ellátását biztosító felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére elsősorban alkalmas területek a mezőgazdasági településképi szempontból meghatározó területek. Helyi területi védelemmel érintett terület nem került meghatározásra így vonatkozó anyaghasználati követelményt a rendelet nem tartalmaz.

5. Gáznyomás-szabályozót tilos az épületek utcai homlokzatára elhelyezni.
6. Tilos a településen új villamosenergia (közép- és kisfeszültségű, közvilágítási) hálózatokat illetve a meglévő hálózat rekonstrukcióját légvezeték építésével  megvalósítani.
7. A településen törekedni kell a légvezetékes kábelhálózatok egy tartószerkezeten történő elhelyezésére.
8. A település közigazgatási területén új távközlési hálózatot létesíteni illetve meglévő hálózat rekonstrukcióját megvalósítani vagy föld alatti (földkábel, alépítmény), vagy más légkábeles - kisfeszültségű és közvilágítási, kábel TV-hálózatokkal egy tartószerkezeten történő elhelyezéssel szabad.
9. A település lakóterületein teljesen zárt kerítés nem alakítható ki.
10. Lábazatos áttört kerítés kialakítása esetén a lábazatot 1/3, az áttört kerítésrészt 2/3 aránnyal kell kialakítani.
11. Az áttört kerítés mellé belátás elleni védelemként őshonos fajokból kialakított sövény vagy cserjesor telepítése alkalmazható a 3. és 4. mellékletben felsorolt növényfajok figyelembe vételével.
12. A kerítés anyaghasználatára vonatkozó követelmények a település igazgatási területén

a)  tilos a következőkben felsorolt anyagoktól eltérő anyaghasználat:

aa) vas,

ab) fa,

ac) kő,

ad) tégla,

b) tilos a kerítés lábazat esetén a következőkben felsorolt anyagoktól eltérő anyaghasználat alkalmazása:

ba) kő,

bb) tégla,

bc) beton.

13. A kerítés színezése során

1. a természetesség hatását keltő földszínek, fehér, szürke és azok világos árnyalatai alkalmazhatóak, valamint az építőanyagok természetes színei:
2. rikító, élénk színek, valamint a piros, kék, lila színek alkalmazása tilos.

9. Közterületi zöldfelületekre vonatkozó követelmények

14. §

1. A településen fásítás a 2. mellékletben meghatározott – őshonos - fafajokkal végezhető. Fasor 14/16 cm törzskör méretű, kétszer iskolázott, nagy vagy közepes lombkoronát növelő egyedekből alakítandó ki, a telepítés tőtávolságát, a telepítésre kerülő faj habitusára tekintettel szükséges meghatározni, a tőtávolság 6 méternél nem lehet nagyobb. A növényalkalmazás során az ökológiai igényeknek megfelelő őshonos fa- és cserjefajok telepítendők, a 4. mellékletben meghatározott növényfajok telepítése tilos.
2. A helyi építési szabályzatban meghatározott védőzöld sávok telepítésénél több szintű növényállományt (fák és cserjék) kell kialakítani. A telepítéshez elsősorban a tájra jellemző őshonos fa- és cserjefajok használhatók.
3. Közterületen vagy közhasználat céljára átadott magánterületen lévő fasor fenntartását, a hiányzó elemek pótlását -a környezeti hatások figyelembe vételével- kertépítészeti kiviteli, fenntartási terv alapján lehet.
4. Közterületi megvilágításnál nem alkalmazható hideg fehér fényű világítás, amely 500 nanométernél rövidebb hullámhosszúságú fényt tartalmaz. A kültéri világítás színhőmérsékletére a 3000K alatti érték az irányadó.
5. A világítótestek ernyőzése esetén a fényeknek – díszvilágítás esetén is – lefelé kell irányulniuk.

10. A reklámokra és reklámhordozókra vonatkozó követelmények

15. §

1. A reklám közzététele közterületen, köztulajdonban álló ingatlanon, valamint a magánterületen jelen §-ban foglalt előírások és a településkép védelméről szóló törvény reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló kormányrendeletben (a továbbiakban: Rr.) foglalt előírások együttes alkalmazásával történhet.
2. Reklám közterületen utcabútoron, funkcionális utcabútoron vagy közművelődési hirdetőoszlopon helyezhető el.
3. Reklámhordozók elhelyezése a hagyományosan kialakult településképet nem változtathatja meg hátrányosan.
4. Reklámhordozó az épületek utcai homlokzatán – építési reklámháló kivételével – nem helyezhető el. Egy épületen legfeljebb egy építési reklámháló helyezhető el.
5. Magántulajdonban álló ingatlanon elhelyezett reklámhordozó a telekhatárt nem keresztezheti és közvetlenül a telekhatáron nem helyezhető el.
6. Reklám analóg és digitális felületen, állandó és változó tartalommal is közzétehető.
7. A közérdekű molinó, az építési reklámháló és a közterület fölé nyúló árnyékoló berendezés kivételével molinó, ponyva vagy háló reklámhordozóként, reklámhordozót tartó berendezésként nem alkalmazható.

11. Reklám közzététele a településszerkezeti terv alapján meghatározott egyes területeken

16. §

1. Reklámot közzétenni, reklámhordozót, reklámhordozót tartó berendezést elhelyezni a mindenkor hatályos településszerkezeti tervben foglalt területfelhasználási egységek figyelembevételével az Rr.-ben meghatározott követelményekkel összhangban lehet, a (2) és (3) bekezdésekben meghatározottak szerint.
2. Reklámot közzétenni, reklámhordozót, reklámhordozót tartó berendezést elhelyezni a mindenkor hatályos településszerkezeti terv figyelembevételével utcabútor alkalmazásával településközponti vegyes területfelhasználású területeken lehet.
3.  Nem tehető közzé reklám, nem helyezhető el reklámhordozó, reklámhordozót tartó berendezés helyi védelem alatt álló, vagy műemlék területen, építményen.

V. FEJEZET

KÖTELEZŐ SZAKMAI KONZULTÁCIÓ

12. Rendelkezés a szakmai konzultációról

17. §

1. A polgármester a településkép védelme érdekében tájékoztatást ad és a szakmai konzultációt biztosít a településképi követelményekről.
2. A szakmai konzultáció kérelemre indul, lefolytatható írásban és személyesen.
3. A kérelemhez amennyiben az rendelkezésre áll mellékelni kell a tervezett építési tevékenység építészeti-műszaki dokumentációját.
4. A szakmai konzultáció során a polgármester javaslatot tesz a településképi követelmények érvényesítésének módjára.
5. A szakmai konzultációról emlékeztetőt kell felvenni, amely tartalmazza:
6. a kérelmező adatait,
7. a tervezett építési tevékenység rövid leírását, helyét, címét és a telek helyrajzi számát,
8. az üggyel kapcsolatos lényeges információkat, a felvetett javaslatok lényegét, a főépítész lényeges nyilatkozatait.
9. Írásban történő szakmai konzultáció esetén a polgármester az írásban rögzített javaslatait és nyilatkozatait a kérelem beérkezésétől számított 8 napon belül megküldi kérelmező részére.

VI. FEJEZET

TELEPÜLÉSKÉPI BEJELENTÉSI ELJÁRÁS

13. A bejelentési eljárással érintett reklám-elhelyezések

18. §

1. A polgármester településképi bejelentési eljárást folytat le a településkép védelméről szóló törvény reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtásáról szól 104/2017. (IV. 28.) kormányrendeletben szereplő általános településképi követelmények és jelen rendelet reklámok közzétételével összefüggő településképi követelményeinek tekintetében a reklámok és reklámhordozók elhelyezésénél.

14. A bejelentési eljárás részletes szabályai

19. §

1. A településképi bejelentési eljárás a kérelmező által a polgármesterhez benyújtott – papíralapú - bejelentésre indul.
2. A polgármester a településképi bejelentési eljárást a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Tr.) 26/B. §, 26/C. § és 26/D. §-ban foglaltak szerint folytatja le.

VII. FEJEZET

ZÁRÓ ÉS ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK

15. Hatálybalépés

20. §

Ez a rendelet 2017. december 31-én lép hatályba.

Záradék:

Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 51.§ (2) bek. alapján a rendelet 2018. február 02. napján kihirdetésre került.

1. melléklet a 2/2018. (II.02.) önkormányzati rendelet

A település helyi védelem alatt álló építészeti örökségeinek jegyzéke

1. melléklet a 3./2018. (II.02.) önkormányzati rendelet

Településképi szempontból meghatározó területek lehatárolása

Településképi szempontból meghatározó területek összessége az alábbi rajz szerint:

2. melléklet a 3/2018. (II.02.) önkormányzati rendelet

A LEGFONTOSABB MAGYARORSZÁGI ŐSHONOS FA ÉS CSERJEFAJOK TÁJÉKOZTATÓ JEGYZÉKE

A következő felsorolás összefoglalóan tartalmazza a legfontosabb magyarországi őshonos fa és cserjefajok jegyzékét, melyet az adott tájra jellemző társulásoknak, valamint a termőhelyi adottságoknak megfelelően kell alkalmazni.

3. melléklet a 3/2018. (II.02.) önkormányzati rendelet

AZ ŐSHONOS FA- ÉS CSERJEFAJOK VÉDELME ÉRDEKÉBEN NEM ALKALMAZHATÓ NÖVÉNYFAJOK TÁJÉKOZTATÓ JEGYZÉKE

A következő felsorolás összefoglalóan tartalmazza az idegenhonos invazív fajok jegyzékét azok betelepítésének vagy behurcolásának és terjedésének megelőzése érdekében, melyek a növényalkalmazás, fásítás során nem alkalmazhatóak.