Hírek

Elérhetőségek

Település arculati kézikönyv és rendelet

Zsámbok Község Önkormányzata Képviselő-testületének

3/2018 (II.02.) önkormányzati rendelete

a településkép védelméről

 

 

A HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATBÓL ÁTEMELT KÖVETELMÉNYEK

 

Zsámbok Önkormányzata Képviselő-testülete a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12. § (2) bekezdés a)-h) pontjaiban kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

 

I. FEJEZET

BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK

 

1. §

  1. E rendelet célja a Zsámbok sajátos településképének társadalmi bevonás és konszenzus által történő védelme és alakítása, az építészeti és egyéb zöldfelületi örökségének védelme
    1. a helyi építészeti örökség területi és egyedi védelem (a továbbiakban: helyi védelem) meghatározásával, a védetté nyilvánítás a védelem megszüntetés szabályozásával;
    2. településképi szempontból meghatározó területek meghatározásával;
    3. településképi követelmények meghatározásával
    4. településkép-érvényesítési eszközök szabályozásával,
    5. településképi önkormányzati támogatási és ösztönző rendszer alkalmazásával.
       
  2. A helyi védelem célja Zsámbok településképe és történelme szempontjából meghatározó építészeti örökség kiemelkedő értékű elemeinek védelme, a jellegzetes karakterének a jövő nemzedékek számára történő megóvása. A helyi védelem alatt álló építészeti örökség a nemzeti közös kulturális kincs része, ezért fenntartása, védelmével összhangban lévő használata és bemutatása közérdek.
  3. A településképi szempontból meghatározó területek meghatározásának célja Zsámbok egyedi karakterjegyeket hordozó területeinek egyedi településképi szabályozása.

 

2. §

E rendelet hatálya Zsámbok teljes közigazgatási területére terjed ki.

 

3.§

E rendelet alkalmazásában:

  1. Áttört kerítés: a kerítés lábazat nélküli függőleges síkjának merőleges átláthatósága

 

 

II. FEJEZET

A HELYI VÉDELEM

 

  1. A helyi védelem feladata, általános szabályai

 

 

4. §

  1. A helyi védelem feladata
    1. az oltalmat igénylő építészeti, örökség számbavétele és meghatározása, védetté nyilvánítása, nyilvántartása, dokumentálása, megőrzése, megőriztetése és a lakossággal történő megismertetése;
    2. a helyi védelem alatt álló építészeti örökség károsodásának megelőzése, elhárítása, illetve a bekövetkezett károsodás csökkentésének vagy megszüntetésének elősegítése.
       
  2. A helyi védelem hatálya nem terjed ki az országos védelem alatt álló értékekre, valamint a természetvédelemről szóló jogszabályok rendelkezései alapján védelem alá helyezett értékekre.

 

 

  1. Védetté nyilvánítás, védettség megszűntetése

5.§

  1. A helyi védelem alá helyezés, illetve annak megszüntetése kezdeményezhető
    1. hivatalból, vagy
    2. természetes és jogi személy által írásban Zsámbok Önkormányzatának Polgármesterénél.
  2. A védelem alá helyezésre vonatkozó (1) bekezdés b) pont szerinti kezdeményezésnek tartalmaznia kell:
  1. a kezdeményező nevét;
  2. a védendő érték megnevezését, szükség esetén körülhatárolását;
  3. a pontos hely megjelölését (utca, házszám, helyrajzi szám, épület, építményrész, egyéb elem, telek, telekrész);
  4. a védelemmel kapcsolatos javaslat rövid indokolását és az erre vonatkozó dokumentumok megjelölését, vagy leírását,
  5. a kezdeményezés indokolását.
  1. A védelem megszüntetésére vonatkozó (1) bekezdés b) pont szerinti kezdeményezésnek tartalmaznia kell:
  1. a kezdeményező nevét/megnevezését;
  2. a védett érték megnevezését, szükség esetén körülhatárolását;
  3. a pontos hely megjelölését (utca, házszám, helyrajzi szám, épület, építményrész, egyéb elem, telek, telekrész);
  4. a védelem megszüntetésével kapcsolatos javaslat rövid indokolását és az erre vonatkozó dokumentumok megjelölését, vagy leírását a jelenlegi állapotot bemutató fotókat,
  5. a kezdeményezés indokolását.
  1. A kezdeményezésben érintett építészeti örökségről, amennyiben az nem áll rendelkezésre értékvizsgálatot kell készíttetni.
  2. A védelem alá helyezés és a védelem megszüntetésének szakmai előkészítését a főépítész végzi.
  3. A helyi védelem alá helyezésről, illetve a védelem megszüntetéséről értesíteni kell az érintett ingatlan tulajdonosát és a kezdeményezőt.

 

 

  1. Nyilvántartási szabályok

 

6. §

  1. A helyi védett értékekről Zsámbok Önkormányzata nyilvántartást vezet. A nyilvántartás nyilvános, abba bárki betekinthet.
  2. A Nyilvántartás tartalmazza a védett értékre
  1. a megnevezést, védelmi nyilvántartási számot,
  2. a védelem típusát,
  3. a területhatárát (utca, tér, közterület, vagy telek helyrajzi száma),
  4. a védelem rövid indokolását,
  5. a védelem elrendelésére vonatkozó képviselőtestületi előterjesztést és a döntés másolatát,
  6. a lehatárolást bemutató térképmásolatot,
  7. a tulajdonos, kezelő, használó nevét, címét,
  8. a védett értéket érintő beavatkozások, hatósági intézkedések jegyzékét (iktatószámát).
  1. A nyilvántartás vezetéséről a polgármester gondoskodik.

 

7. §

A helyi egyedi védelem alá helyezés vagy a védettség megszüntetésének megállapítását követően az önkormányzat jegyzője az ingatlanügyi hatóságnál kezdeményezi a védelem jogi jellegként való feljegyzését vagy törlését, a magasabb szintű jogszabályokban rögzítettek szerint.

 

4. A helyi védelem alatt álló érték megjelölése

8. §

  1. A védett értéket az önkormányzat az e célra rendszeresített egységes táblával jelöli meg.

 

A tábla elhelyezéséről, karbantartásáról, pótlásáról - előzetes értesítés mellett – az Önkormányzat gondoskodik. A tulajdonos és a használó a tábla elhelyezését és fenntartását tűrni köteles

 

 

5. A helyi védelemhez kapcsolódó kötelezettségek

 

9. §

    1. A helyi egyedi védelem alatt álló
  1. építészeti örökség elemeinek veszélyeztetése, megrongálása, megsemmisítése tilos;
  2. építészeti örökséget a tulajdonos köteles jól karbantartani, állapotát megóvni, a használata nem veszélyeztetheti az adott építészeti örökség fennmaradását.
     
    1. A helyi védelem alatt álló elemet nem veszélyeztetheti, településképi vagy műszaki szempontból károsan nem befolyásolhatja az adott építészeti örökségen vagy közvetlen környezetében végzett építési tevékenység, területhasználat.
    2. A helyi védelem nem zárja ki az érintett építészeti örökség korszerűsítését, átalakítását, bővítését vagy részleges bontását amennyiben a védett elemei – a jelen rendeletben foglalt követelményekkel összhangban - nem változnak meg.
    3. A helyi egyedi védelem alatt álló építmény, építményrész, egyéb elem - az (5) bekezdésben meghatározottak kivételével - nem bontható el.
    4. A helyi egyedi védelem alatt álló építmény részlegesen elbontható, amennyiben
  1. a bontani kívánt építményrész – az értékvizsgálat alapján - építészeti értéket nem hordoz,
  2. a bontás az építmény rendeltetésszerű használata érdekében történik, és a védelem alá helyezést megalapozó érték nem sérül.

 

    1. A helyi területi védelem alatt álló területen a helyi egyedi védelem alatt nem álló építmény elbontható.

                                                                   

III. FEJEZET

A TELEPÜLÉSKÉPI SZEMPONTBÓL MEGHATÁROZÓ TERÜLETEK

 

 

6. A településképi szempontból meghatározó területek meghatározása

 

10. §

  1. A településképi szempontból meghatározó területek lehatárolását a 1. melléklet tartalmazza rajzban.
  2. Zsámbok településképi szempontból meghatározó területeinek elnevezése a 1. melléklettel összhangban az alábbi:
    1. falusias lakóterület,
    2. településközpont terület
    3. kereskedelmi, szolgáltató terület,
    4. települési zöldfelületek
    5. mezőgazdasági terület
    6. vízgazdálkodási terület

 

 

IV. FEJEZET

A TELEPÜLÉSKÉPI KÖVETELMÉNYEK

 

7. A településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó településképi követelmények

 

11. § A településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó egyedi építészeti követelményeket a 14. -15. § ok tartalmazzák.

  1. A tetőzet anyaghasználatára vonatkozó követelmények a magastetős épületek tetőhéjalásnál az alábbiakban felsorolt anyagok a megengedettek:
  1. hagyományos cserép,
  2. betoncserép,
  3. bitumenes zsindely,
  4. fémlemezfedés (horganyzott natúr, csak szürke, zöld, barna színekkel,)
  5. zöldtető.

 

  1. A tetőzet színhasználata során nem alkalmazható egyszerre több színárnyalattal rendelkező tetőfedés, kék, fekete és rikítószín.

 

  1. A homlokzat anyaghasználatára során
  1. a következőkben felsorolt színek a megengedettek:

aa) a fehér, a tört-fehér szín, a halvány és ezek árnyalatai,

ab) a földszínek, pasztellszínek,

  1. nem alkalmazható

ba) a fekete,

bb) a rikító

bc) a kék, a lila,az élénk piros és árnyalatai

és ezen színek hatását keltő színek.

  1. A homlokzat részleges felújítása során eltérő vakolatszínezés nem alkalmazható.

 

  1. Természeti területen épületeket, építményeket, nyomvonalas létesítményeket és berendezéseket, azok elhelyezését, méretét, formáját és funkcióját, a természeti értékek megóvása mellett a táj jellegéhez is igazodva lehet kialakítani, a településképi arculati kézikönyvben foglalt iránymutatások figyelembevételével.

 

 

12. §

Lapostető az intézményi, kereskedelmi, ipari és egyéb gazdásági rendeltetésű épületeken létesíthető.

 

8. Sajátos építmények elhelyezésére, egyéb műszaki berendezések és kerítésekkel kapcsolatos követelmények

13. §

  1. A település közigazgatási területén antenna és egyéb gépészeti berendezés elhelyezése az utcai homlokzaton tilos. Antenna nem helyezhető el:

a) helyi védelem alatt álló területen,

b) helyi védelem alatt álló épületen, építményen.

  1. Tilos épületre szerelt antennatartó szerkezetet településképet zavaró módon elhelyezni.

 

  1. [1]

 

  1. A teljes település ellátását biztosító felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére elsősorban alkalmas területek a mezőgazdasági településképi szempontból meghatározó területek. Helyi területi védelemmel érintett terület nem került meghatározásra így vonatkozó anyaghasználati követelményt a rendelet nem tartalmaz.

 

  1. Gáznyomás-szabályozót tilos az épületek utcai homlokzatára elhelyezni.
  2. Tilos a településen új villamosenergia (közép- és kisfeszültségű, közvilágítási) hálózatokat illetve a meglévő hálózat rekonstrukcióját légvezeték építésével  megvalósítani.
  3. A településen törekedni kell a légvezetékes kábelhálózatok egy tartószerkezeten történő elhelyezésére.
  4. A település közigazgatási területén új távközlési hálózatot létesíteni illetve meglévő hálózat rekonstrukcióját megvalósítani vagy föld alatti (földkábel, alépítmény), vagy más légkábeles - kisfeszültségű és közvilágítási, kábel TV-hálózatokkal egy tartószerkezeten történő elhelyezéssel szabad.
  5. A település lakóterületein teljesen zárt kerítés nem alakítható ki.
  6. Lábazatos áttört kerítés kialakítása esetén a lábazatot 1/3, az áttört kerítésrészt 2/3 aránnyal kell kialakítani.
  7. Az áttört kerítés mellé belátás elleni védelemként őshonos fajokból kialakított sövény vagy cserjesor telepítése alkalmazható a 3. és 4. mellékletben felsorolt növényfajok figyelembe vételével.
  8. A kerítés anyaghasználatára vonatkozó követelmények a település igazgatási területén

a)  tilos a következőkben felsorolt anyagoktól eltérő anyaghasználat:

aa) vas,

ab) fa,

ac) kő,

ad) tégla,

b) tilos a kerítés lábazat esetén a következőkben felsorolt anyagoktól eltérő anyaghasználat alkalmazása:

ba) kő,

bb) tégla,

bc) beton.

 

  1. A kerítés színezése során
  1. a természetesség hatását keltő földszínek, fehér, szürke és azok világos árnyalatai alkalmazhatóak, valamint az építőanyagok természetes színei:
  2. rikító, élénk színek, valamint a piros, kék, lila színek alkalmazása tilos.

 

9. Közterületi zöldfelületekre vonatkozó követelmények

 

14. §

  1. A településen fásítás a 2. mellékletben meghatározott – őshonos - fafajokkal végezhető. Fasor 14/16 cm törzskör méretű, kétszer iskolázott, nagy vagy közepes lombkoronát növelő egyedekből alakítandó ki, a telepítés tőtávolságát, a telepítésre kerülő faj habitusára tekintettel szükséges meghatározni, a tőtávolság 6 méternél nem lehet nagyobb. A növényalkalmazás során az ökológiai igényeknek megfelelő őshonos fa- és cserjefajok telepítendők, a 4. mellékletben meghatározott növényfajok telepítése tilos.
  2. A helyi építési szabályzatban meghatározott védőzöld sávok telepítésénél több szintű növényállományt (fák és cserjék) kell kialakítani. A telepítéshez elsősorban a tájra jellemző őshonos fa- és cserjefajok használhatók.
  3. Közterületen vagy közhasználat céljára átadott magánterületen lévő fasor fenntartását, a hiányzó elemek pótlását -a környezeti hatások figyelembe vételével- kertépítészeti kiviteli, fenntartási terv alapján lehet.
  4. Közterületi megvilágításnál nem alkalmazható hideg fehér fényű világítás, amely 500 nanométernél rövidebb hullámhosszúságú fényt tartalmaz. A kültéri világítás színhőmérsékletére a 3000K alatti érték az irányadó.
  5. A világítótestek ernyőzése esetén a fényeknek – díszvilágítás esetén is – lefelé kell irányulniuk.

 

 

 

10. A reklámokra és reklámhordozókra vonatkozó követelmények

 

 

15. §

  1. A reklám közzététele közterületen, köztulajdonban álló ingatlanon, valamint a magánterületen jelen §-ban foglalt előírások és a településkép védelméről szóló törvény reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló kormányrendeletben (a továbbiakban: Rr.) foglalt előírások együttes alkalmazásával történhet.
  2. Reklám közterületen utcabútoron, funkcionális utcabútoron vagy közművelődési hirdetőoszlopon helyezhető el.
  3. Reklámhordozók elhelyezése a hagyományosan kialakult településképet nem változtathatja meg hátrányosan.
  4. Reklámhordozó az épületek utcai homlokzatán – építési reklámháló kivételével – nem helyezhető el. Egy épületen legfeljebb egy építési reklámháló helyezhető el.
  5. Magántulajdonban álló ingatlanon elhelyezett reklámhordozó a telekhatárt nem keresztezheti és közvetlenül a telekhatáron nem helyezhető el.
  6. Reklám analóg és digitális felületen, állandó és változó tartalommal is közzétehető.
  7. A közérdekű molinó, az építési reklámháló és a közterület fölé nyúló árnyékoló berendezés kivételével molinó, ponyva vagy háló reklámhordozóként, reklámhordozót tartó berendezésként nem alkalmazható.

 

 

11. Reklám közzététele a településszerkezeti terv alapján meghatározott egyes területeken

 

 

16. §

  1. Reklámot közzétenni, reklámhordozót, reklámhordozót tartó berendezést elhelyezni a mindenkor hatályos településszerkezeti tervben foglalt területfelhasználási egységek figyelembevételével az Rr.-ben meghatározott követelményekkel összhangban lehet, a (2) és (3) bekezdésekben meghatározottak szerint.
  2. Reklámot közzétenni, reklámhordozót, reklámhordozót tartó berendezést elhelyezni a mindenkor hatályos településszerkezeti terv figyelembevételével utcabútor alkalmazásával településközponti vegyes területfelhasználású területeken lehet.
  3.  Nem tehető közzé reklám, nem helyezhető el reklámhordozó, reklámhordozót tartó berendezés helyi védelem alatt álló, vagy műemlék területen, építményen.

 

 

V. FEJEZET

KÖTELEZŐ SZAKMAI KONZULTÁCIÓ

 

12. Rendelkezés a szakmai konzultációról

 

 

17. §

  1. A polgármester a településkép védelme érdekében tájékoztatást ad és a szakmai konzultációt biztosít a településképi követelményekről.
  2. A szakmai konzultáció kérelemre indul, lefolytatható írásban és személyesen.
  3. A kérelemhez amennyiben az rendelkezésre áll mellékelni kell a tervezett építési tevékenység építészeti-műszaki dokumentációját.
  4. A szakmai konzultáció során a polgármester javaslatot tesz a településképi követelmények érvényesítésének módjára.
  5. A szakmai konzultációról emlékeztetőt kell felvenni, amely tartalmazza:
  6. a kérelmező adatait,
  7. a tervezett építési tevékenység rövid leírását, helyét, címét és a telek helyrajzi számát,
  8. az üggyel kapcsolatos lényeges információkat, a felvetett javaslatok lényegét, a főépítész lényeges nyilatkozatait.
  9. Írásban történő szakmai konzultáció esetén a polgármester az írásban rögzített javaslatait és nyilatkozatait a kérelem beérkezésétől számított 8 napon belül megküldi kérelmező részére.

 

 

VI. FEJEZET

TELEPÜLÉSKÉPI BEJELENTÉSI ELJÁRÁS

 

13. A bejelentési eljárással érintett reklám-elhelyezések

 

18. §

  1. A polgármester településképi bejelentési eljárást folytat le a településkép védelméről szóló törvény reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtásáról szól 104/2017. (IV. 28.) kormányrendeletben szereplő általános településképi követelmények és jelen rendelet reklámok közzétételével összefüggő településképi követelményeinek tekintetében a reklámok és reklámhordozók elhelyezésénél.

 

 

14. A bejelentési eljárás részletes szabályai

 

19. §

  1. A településképi bejelentési eljárás a kérelmező által a polgármesterhez benyújtott – papíralapú - bejelentésre indul.
  2. A polgármester a településképi bejelentési eljárást a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Tr.) 26/B. §, 26/C. § és 26/D. §-ban foglaltak szerint folytatja le.

 

 

 

VII. FEJEZET

ZÁRÓ ÉS ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK

 

15. Hatálybalépés

 

20. §

Ez a rendelet 2017. december 31-én lép hatályba.

 

 

 

Holló Ilona

polgármester

Nagyné dr. Szabó Judit

címzetes főjegyző

 

 

Záradék:

Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 51.§ (2) bek. alapján a rendelet 2018. február 02. napján kihirdetésre került.

 

 

 

 

 

Nagyné dr. Szabó Judit

címzetes főjegyző

 

 

 

 

  1. melléklet a 2/2018. (II.02.) önkormányzati rendelet

 

A település helyi védelem alatt álló építészeti örökségeinek jegyzéke

 

 

 

 

 

 

 

 

 

1. melléklet a 3./2018. (II.02.) önkormányzati rendelet

 

Településképi szempontból meghatározó területek lehatárolása

 

Településképi szempontból meghatározó területek összessége az alábbi rajz szerint:

Településképi szempontból meghatározó területek összessége

 

  1. melléklet a 3/2018. (II.02.) önkormányzati rendelet

 

 

A LEGFONTOSABB MAGYARORSZÁGI ŐSHONOS FA ÉS CSERJEFAJOK TÁJÉKOZTATÓ JEGYZÉKE

 

A következő felsorolás összefoglalóan tartalmazza a legfontosabb magyarországi őshonos fa és cserjefajok jegyzékét, melyet az adott tájra jellemző társulásoknak, valamint a termőhelyi adottságoknak megfelelően kell alkalmazni.

 

tudományos (latin) elnevezés

 

magyar elnevezés

 

lombos fák

Acercampestre

 

mezei juhar

Acerplatanoides

 

korai juhar

Acerpseudoplatanus

 

hegyi juhar

Acertataricum

 

tatár juhar, feketegyűrű juhar

Alnusglutinosa

 

enyves éger, mézgás éger

Alnusincana

 

hamvas éger

Betulapendula

 

közönséges nyír, bibircses nyír

Betulapubescens

 

szőrös nyír, pelyhes nyír

Carpinusbetulus

 

közönséges gyertyán

Carpinusorientalis

 

keleti gyertyán

Castanea sativa

 

szelídgesztenye

Cerasusavium (Prunusavium)

 

vadcseresznye, madárcseresznye

Cerasusmahaleb (Prunusmahaleb)

 

sajmeggy

Fagussylvatica

 

közönséges bükk

Fraxinusangustifoliassp. pannonica

 

magyar kőris

Fraxinusexcelsior

 

magas kőris

Fraxinusornus

 

virágos kőris, mannakőris

Juglansregia

 

közönséges dió

Malussylvestris

 

vadalma

Padusavium

 

zelnicemeggy, májusfa

Populus alba

 

fehér nyár

Populuscanescens

 

szürke nyár

Populusnigra

 

fekete nyár

Populustremula

 

rezgő nyár

Pyruspyraster

 

vadkörte, vackor

Quercuscerris

 

csertölgy, cserfa

Quercusfarnetto (Q. frainetto, Q. conferta)

 

magyar tölgy

Quercuspetraea (Q. sessiliflora)

 

kocsánytalan tölgy

Quercuspubescens

 

molyhos tölgy

Quercusrobur (Q. pedunculata)

 

kocsányos tölgy

Salix alba

 

fehér fűz

Sorbusaria

 

lisztes berkenye

Sorbusaucuparia

 

madárberkenye

Sorbusdégenii

 

-

Sorbusdomestica

 

házi berkenye

Sorbuspseudolatifolia

 

-

Sorbusrédliana

 

-

Sorbussemiincisa

 

budai berkenye

Sorbustorminalis

 

barkóca berkenye

Tiliacordata (T. parviflora)

 

kislevelű hárs

Tiliaplatyphyllos (T. grandifolia)

 

nagylevelű hárs

Tiliatomentosa (T. argentea)

 

ezüst hárs

Ulmusglabra (Ulmusmontana, Ulmusscabra)

 

hegyi szil

Ulmuslaevis

 

vénic szil

Ulmus minor (Ulmuscampestris)

 

mezei szil

tűlevelű fajok (fenyők)

Abies alba

 

jegenyefenyő

Juniperuscommunis

 

közönséges boróka, gyalogfenyő

Larixdecidua

 

vörösfenyő

Piceaabies (Piceaexcelsa)

 

lucfenyő

Pinussylvestris

 

erdei fenyő

Taxusbaccata

 

közönséges tiszafa

 

lombos

cserjék

 

Alnusviridis

havasi éger, zöld éger

 

Amelanchierovalis

közönséges fanyarka

 

Amygdalus nana (Prunustenella)

törpe mandula

 

Artemisia alba

sziklai üröm

 

Berberisvulgaris

közönséges borbolya, sóskafa

 

Callunavulgaris (Ericavulgaris)

csarab

 

Cerasusfruticosa (Prunusfruticosa)

csepleszmeggy

 

Clematisvitalba

erdei iszalag

 

Coluteaarborescens

pukkanó dudafürt

 

Cornusmas

húsos som

 

Cornussanguinea

veresgyűrű som

 

Coronillaemerus

-

 

Corylusavellana

közönséges mogyoró

 

Cotinuscoggygria

cserszömörce

 

Cotoneasterintegerrimus (C. vulgaris)

szirti madárbirs

 

Cotoneasternigrum (C. melanocarpa)

fekete madárbirs

 

Cotoneasternebrodensis (C. tomentosa, C. orientalis)

nagylevelű madárbirs, gyapjas madárbirs

 

Crataeguslaevigata (C. oxyacantha)

kétbibés galagonya

 

Crataegusmonogyna

egybibés galagonya

 

Crataegusnigra

fekete galagonya

 

Crataeguspentagyna

ötbibés galagonya

 

Cytisusausrtiacus

buglyos zanót

 

Cytisushirsutus

borzas zanót

 

Cytisusnigricans

fürtös zanót

 

Cytisusdecumbens (C. procumbens)

-

 

Cytisussupinus (C. capitalus)

gombos zanót

 

Daphnecneorum

henyeboroszlán

 

Daphnelaureola

babérboroszlán

 

Daphnemezereum

farkasboroszlán

 

Ericacarnea

alpesi erika

 

Euonymuseuropaeus

csíkos kecskerágó

 

Euonymusverrucosus

bibircses kecskerágó

 

Frangulaalnus (Rhamnusfrangula)

kutyabenge

 

Genistatinctoria

festő rekettye

 

Hederahelix

közönséges borostyán

 

Helianthemumnumullarium

napvirág

 

Hippophaerhamnoides

homoktövis

 

Laburnumanagyroides

közönséges sárgaakác, aranyeső

 

Ligustrumvulgare

közönséges fagyal

 

Loniceracaprifolium

jerikói lonc

 

Loniceraxylosteum

ükörke lonc, ükörke

 

Prunusspinosa

kökény

 

Rhamnuscatharticus

varjútövis (benge)

 

Ribesalpinum

havasi ribiszke

 

Ribesuva-crispa

-

 

Rosa canina

gyepűrózsa

 

Salixcaprea

kecskefűz

 

Salixcinerea

rekettyefűz, hamvas fűz

 

Salixeleagnos

ciglefűz, parti fűz

 

Salix fragilis

törékeny fűz csőrege fűz

 

Salixpentandra

babérfűz

 

Salixpurpurea

csigolyafűz

 

Salixrosmarinifolia

serevényfűz

 

Salixtriandra

mandulalevelű fűz

 

Salixviminalis

kosárkötő fűz

 

Sambucusnigra

fekete bodza

 

Sambucusracemosa

fürtös bodza

 

Sarothamnusscoparius (Cytisusscoparius)

seprőzanót

 

Spiraeamedia

szirti gyöngyvessző

 

Spiraeasalicifolia

fűzlevelű gyöngyvessző

 

Staphyleapinnata

mogyorós hólyagfa

 

Viburnumlantana

ostorménfa

 

Viburnumopulus

kányabangita

 

Vitissylvestris

ligeti szőlő

         

 

 

 

 

  1. melléklet a 3/2018. (II.02.) önkormányzati rendelet

 

 

AZ ŐSHONOS FA- ÉS CSERJEFAJOK VÉDELME ÉRDEKÉBEN NEM ALKALMAZHATÓ NÖVÉNYFAJOK TÁJÉKOZTATÓ JEGYZÉKE

 

A következő felsorolás összefoglalóan tartalmazza az idegenhonos invazív fajok jegyzékét azok betelepítésének vagy behurcolásának és terjedésének megelőzése érdekében, melyek a növényalkalmazás, fásítás során nem alkalmazhatóak.

 

tudományos (latin) elnevezés

 

magyar elnevezés

Robiniapeudoacacia

 

fehér akác

Ailanthusaltissima

 

mirigyes bálványfa

Eleagnusangustifolia

 

keskenylevelű ezüstfa

Acernegundo

 

zöld juhar

Fraxinuspennsylvanica

 

amerikai kőris

Prunusserotina

 

kései meggy

Populus x canadensis

 

kanadai nyár

Celtisoccidentalis

 

nyugati ostorfa

Amorphafruticosa

 

cserjés gyalogakác

Impatiensparviflora

 

kisvirágú nebáncsvirág

Impatiensgrandiflora

 

bíbor nebáncsvirág

Fallopiaspp.

 

japánkeserűfű-fajok

Solidagogigantea

 

magas aranyvessző

Solidagocanadensis

 

kanadai aranyvessző

Asclepiassyriaca

 

közönséges selyemkóró

Ambrosiaartemisiiflora

 

ürömlevelű parlagfű

Ribesaureum

 

arany ribiszke

Vitis-hibridek

 

adventív szőlőfajok

Parthenocissusspp.

 

vadszőlőfajok

Echinocystislobata

 

süntök

Asterspp.

 

észak-amerikai őszirózsák

Xanthiumstrumaiumsubsp. italicum

 

olasz szerbtövis

Phytolaccaamericana

 

amerikai karmazsinbogyó/amerikai alkörmös

Phytolaccaesculenta

 

kínai karmazsinbogyó/kínai alkörmös

Humulusjaponicus

 

japán komló

Cenchrusincertus

 

átoktüske

Elodeacanadensis

 

kanadai átokhínár

Elodeanuttallii

 

aprólevelű átokhínár/vékonylevelű átokhínár

Azollamexicana, Azollafiliculoides

 

moszatpáfrányfajok

Baccharishalimifolia

 

borfa/tengerparti seprűcserje

Cabombacaroliniana

 

karolinai tündérhínár

Eichhorniacrassipes

 

közönséges vízijácint

Heracleumpersicum

 

perzsa medvetalp

Heracleummantegazzianum

 

kaukázusi medvetalp

Heracleumsosnowsky

 

Szosznovszkij-medvetalp

Hydrocotyleranunculoides

 

hévízi gázló

Lagarosiphon major

 

nagy fodros-átokhínár

Ludwigiagrandiflora

 

nagyvirágú tóalma

Ludwigiapeploides

 

sárgavirágú tóalma

Lysichitonamericanus

 

sárga lápbuzogány

Myriophyllumaquaticum

 

közönséges süllőhínár

Myriophyllumheterophyllum

 

felemáslevelű süllőhínár

Partheniumhysterophorus

 

keserű hamisüröm

Persicariaperfoliata

 

ördögfarok keserűfű

Puerariamontana

 

kudzu nyílgyökér

Alternantheraphiloxeroides

 

aligátorfű

Gunneratinctoria

 

óriásrebarbara

Pennisetumsetaceum

 

tollborzfű

Microstegiumvimineum

 

-

 

 

 

[1] Hatályon kívül helyezte a 21/2020. (XII.11.) Ör. 1.§-a