Zsámbok
A Zsámboki Népi Együttes múltja a Gyöngyösbokréta-mozgalomig vezethető vissza, amelyhez 1935-ben csatlakozott Csincsura Sándor helyi tanító vezetése alatt. Első bokrétás fellépésük 1935. augusztus 19. és 20-án volt Budapesten a Szent István napi ünnepség keretén belül. 1936-ban ismét részt vettek ezen az ünnepségsorozaton. Jelentősebb bokrétás fellépésük volt 1937-ben két alkalommal. Az egyik 1937. május 16-án a váci Pokol Csárda mellett megrendezett "Magyar Pünkösd" ünnepségeken, a másik pedig a budapesti királyi palota kertjében az olasz királyi pár fogadásán. 1940-ben meghívást kaptak a jugoszláv külügyminiszter fogadására, Turára. A zsámboki bokrétások azonban nemcsak az imént felsorolt bemutatókon jeleskedtek, hanem hagyományosan minden évben bokrétás napokat szerveztek Zsámbokon. 1946-ban épp egy ilyen zsámboki bokrétás napon alakult újjá formailag a Gyöngyösbokréta. Az újjáalakulás ellenére mégis hamarosan mély hallgatás vette körül ezt a mozgalmat. Az utolsó fellépésre - amelyen Zsámbok is részt vett - 1948. március 20-án került sor a Vármegyeház közgyűlési termében "Felszállott a páva" címen, Volly István rendezésében. Csincsura Sándortól a bokrétások irányítását a helyi iskola igazgatója, Janda József vette át 1944-ig. 1945-től kilenc évig Györe Béla volt a vezető, akinek nemcsak a Zsámboki Népi Együttes létrehozását, de a zsámboki József Attila Művelődési Ház megnyitását is köszönhetik a zsámbokiak. Györe Béla munkáját a turai kántortanító Kovács István segítette, aki hazánk első Kossuth-díjas népművelője volt. Györe Béla halála után ideiglenesen Szarvas Ferenc vette át az együttes vezetését, majd őt Jászai Béla iskolaigazgató követte. 1956-tól Györe Béláné a vezető. Mivel az együttes hagyományőrző, ezért nagy gondot fordítottak a régi népdalok összegyűjtésére a legidősebb generáció közreműködésével. Ezeket a népdalokat az együttes asszonykórusa adta elő. 1970-ben Turán rendezték meg a Galgamenti Népi Fesztivált. Itt Zsámbok a lakodalmassal szerepelt, becslések szerint 400 fővel. Elnyerték a Fesztivál első díját, úgyszintén 1972-ben és 1975-ben is. 1976-ban a Népművelési Intézet nívó díját kapták meg.
A Pest Megyei Idegenforgalmi Hivatal felfigyelt eredményes fellépéseire, a páratlan népviseletre. Kérésükre az együttes szerződést kötött a hivatallal, amelynek szervezésében ezután több mint 700 lakodalmast mutattak be mind külföldi, mind belföldi idelátogatóknak. Ebbe azonban nem számítanak bele azok a lakodalmak, amelyeket külön felkérésre különböző intézményeknek, kórházaknak, könyvtáraknak, népművészeti egyesületnek adtak elő. A bemutatók hátterében rengeteg olyan tényező állt, amely befolyásolta a népi együttes tevékenységének megítélését. A tagok a napi megfeszített munka mellett rendszeresen próbáltak.
A Pest Megyei Idegenforgalmi Hivatal megszűnésével az 1990-es évek elején a menedzselés hiánya miatt mind kevesebb lakodalmas bemutatására került sor.
Zsámboki Népi Együttes 2009 őszétől Zsámboki Hagyományőrző Népiegyüttes Egyesületeként működik . Elnöke: Rácz Sándorné.
Jelenleg két csoportból áll: az Asszonykórusból és az Új Gyöngyösbokrétások csoportjából. Az Asszonykórus a legrégebben alakult csoport a Népi Együttesen belül. Mivel az együttes hagyományőrző, ezért nagy gondot fordítottak, fordítanak ma is a régi népdalok összegyűjtésére, megőrzésére. Ezeket a népdalokat az Asszonykórus adja elő. Fennállásuk során számos oklevelet, serleget, és aranyminősítéseket tudhatnak a magukénak. Legutolsó aranyminősítést 2009-ben Egerben szerezték a KÓTA 15. Országos Népzenei Minősítő versenyen.
Az Új Gyöngyösbokrétások is fő feladatuknak a hagyományok, népi szokások, népi kultúra feltárását, azok megőrzését, ápolását, átörökítését, továbbadását tekintik. Az együttes 9 éve alakult zsámboki fiatalasszonyokból és lányokból, a nevével is jelezve az elődök tiszteletét. A csoporthoz férfiak is csatlakoztak, így a fiatalasszonyok, lányok kiszélesíthették a repertoárjukat páros táncokkal is.
Az Együttes szívesen lép fel a község rendezvényein, emelve annak színvonalát, hiszen ezeknek az ünnepi alkalmaknak különös ékét adja a jellegzetes, szép népviselet. Más községek meghívásának is örömmel tesznek eleget. Szerepeltek már Nagykátán, Bagon, Tápiószecsőn több alkalommal is, Isaszegen, Gödöllőn, Hévízgyörkön, Boldogon, Vácszentlászlón, Tóalmáson, Váckisújfalun, Dány, Tura, Franciaországban Orelle-ben és Waloire-ban. Az Együttes külföldi kapcsolatokkal is rendelkezik, együttműködési megállapodást kötött a francia Traina Patin Együttessel.
